Ami invazív rák
Tartalom
Még több cikk
Egyéb hasznos víziállatok és más idegenhonos rákfajok null Egyéb hasznos víziállatok és más idegenhonos rákfajok Egyéb hasznos víziállatok és más idegenhonos rákfajok Ezzel szemben számos más állatfaj is él vizeinkben, melyek közül néhányat, különösen a régebbi időkben, hasznosítottak, fogtak, gyűjtöttek. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló Ezek szerint az ebben a csoportban szereplő élőlények nagyobb részét, mint haltáplálék szervezet foglalhatjuk össze.
Ide tartoznak a jelentősebbek közül a csővájó férgek Tubifex spp. Kicsit elkülönül ettől a csoporttól a pióca, amely mint haltáplálék halcsaliként hasznosulhat. Az orvosi célokra használt piócák steril környezetű tenyészetekből származnak. Van azonban két csoport, melynek gyűjtött egyedeit emberi fogyasztásra is szánták.
Ezek a békák és a tízlábú rákok. Mára azonban az őshonos békák és rákok fogása, gyűjtése nem megengedett, mivel ezek a fajok természetvédelmi oltalom alatt állnak.
A békák esetében elég egyértelmű a helyzet, jelenleg nem ismert olyan behurcolt békafaj, mely terjedőben lenne vizeinkben, így csak őshonos egyedekkel találkozhatunk. Kivétel lehet néhány melegvizes tó ahova akvaristák törpe karmosbékát Hymenochirus curtipes engedtek ki.
Más a helyzet a teknősökkel hüllők!
A teknősöket azonban nem sorolja a jogszabály a más hasznos víziállat kategóriába. Feltehetően régebben sem fogták gyakran emberi fogyasztásra, legfeljebb dísztárgy készítésre, de a honos teknősfajunk szintén védelem alatt áll.
A tízlábú rákok Decapoda alkotnak egy érdekesebb csoportot, melynek egyedeit korábban rendszeresen emberi fogyasztásra fogták. Az elmúlt időszakban, ami nagyjából a XIX.
A rákpestis európai behurcolása megtizedelte a rákok állományát és néhány évtized alatt elterjed az egész kontinensen.
- Papilloma vírus meddig inkubálódik
- Egyéb hasznos víziállatok és más idegenhonos rákfajok - Nébih
- Szemölcsök gyorsan terjedő kezeken
Az elmúlt évtizedekben azonban számos új, invazív rákfaj is megjelent vizeinkben. Ezek a A marhahegyek hőmérséklete meghal gyorsan terjednek és a honos fajok élőhelyeit foglalják el, legtöbbször a rákpestis hordozói és ellenállnak ennek a betegségnek.
Ezzel veszélyeztetik az őshonos rákjaink életfeltételeit és ezért felmerülhet az igény az invazív rákfajok gyérítésére, visszaszorítására.
Invazív vörös mocsárrák a Dunából Forrás: Dr. Weiperth András Dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem SZIE kutatója szerint azonban rövid időn belül további új fajok előfordulásával kell számolnunk, ami további ökológiai és környezeti hatásokkal járhat.
Ez ami invazív rák több problémába ütközik. Az egyik probléma, hogy a rákfajok megkülönböztetése nem könnyű. Szerencsére az interneten is fellelhető néhány határozó, melyek segítségével, nagy biztonsággal elkülöníthetőek az invazív fajok a honosaktól.
A mellrák patológiai lelete - Hogyan értelmezzük?
Másik probléma lehet, hogy míg a honos fajok közül a folyami ráknak és a kecskeráknak is vannak nyomai a hazai gasztronómiában, a kisebb testméretű invazív fajok kevésbé tűnnek jelentősnek ebből a szempontból. Annak ellenére, hogy a megjelent fajok közül néhányat más földrészeken ami invazív rák tenyésztenek és nagy mennyiségben fogyasztanak, jelenleg elhanyagolható hazánkban az idegenhonos rákok étkezési célú gyűjtésére irányú érdeklődés.
Mivel jelenleg úgy tűnik, nem nyújt számottevő gazdasági eredményt begyűjtésük és eltávolításuk vizeinkből, ezért a halgazdálkodásra jogosultak sem igyekeznek addig ezen fajok visszaszorítására, míg állományuk annyira túl nem szaporodik, hogy már zavaróak lesznek a horgászatok közben is. Természetvédelmi megfontolásból azonban előfordulhat a közeljövőben, hogy a halgazdálkodási vízterületen, az őshonos rákfauna érdekében be kell avatkozni szelektív halászati rákászati módszerekkel.
A hétköznapi életben gyakrabban fordulhat elő, hogy horgászat közben akadunk össze rákokkal.
Amikor egyértelmű, hogy a rák valamelyik őshonos fajhoz tartozik, kíméletesen vissza kell helyezzük a vízbe, hasonlóan azokhoz a halakhoz, melyet a horgászat során nem tarthatunk meg.
A nem őshonos fajokat azonban nem lenne szabad visszaengedni. Ezért fontos a rákfajok alaposabb megismerése, melynek elősegítése érdekében bemutatjuk a Magyarországon fellelhető őshonos és idegen honos rákokat.
Az amerikai rák megöli az őshonost Susanszky Ivan Mára az állomány annyira megcsappant, hogy már csak mutatóba találni belőlük. Nézze meg maga, Gergő bácsi. Birizgálás, húzás, aztán semmi. Fekete István: Tüskevár Hazánkban három, gasztronómiai szempontból is jelentős rákfajta volt őshonos.
Őshonos rákfajok Folyami rák Astacus astacus a legnagyobbra megnövő őshonos rákfajunk. Folyóvizek és tavak lakója.
Első pár lábai erőteljes ollókban végződnek. Ezt a fajt gyűjtötték elsősorban étkezési céllal, különös tekintettel a nagy ollóiban található izmokra. Színe változatos, általában zöldes- vagy vörösesbarna, de ettől eltérő is lehet. Két vedlés között is változhat a színük. A potroh hátpáncélja egyszínű, nincsenek rajta foltok. Részletesebb jellegzetességeit, ami az olló, fejtor páncél és a potroh szelvényein találhatókat, határozók tartalmazzák.
Folyami rák fotó: Kern Bernadett Kecskerák Astacus leptodachtylus.
Az ivartalanul szaporodó invazív rák A márványrákként ismert jószágból csak nőstény egyedek léteznek, melyek ivartalanul szaporodnak - klónozzák önmagukat. Az európai vizekben jól érzik magukat, és szaporodási stratégiájuknak köszönhetően mára az egész kontinensen elterjedtek, sőt, felbukkantak Japánban és Madagaszkáron is.
A kecskerák egyedei, különösen a hímek hasonló hosszúra nőhetnek, mint a folyami rák. Alkatilag karcsúbb, mint az előbb leírt faj, a test színe világosabb, sárgás színű.
Ollói, különösen a hímeké hosszú, egyenes, a belső oldalon fogazást nem tartalmaz.
A diagnózistól az emlő helyreállításáig
Ez a faj is megél folyókban, de inkább állóvizekben fordul elő. Élőhelye hegyi köves patakokban található, ezért nálunk leginkább a Pilis, Börzsöny, Kőszegi-hegység ilyen vizeiben fordul elő.
Testfelépítése zömökebb, mint az előző két fajé, ollói lekerekítettebbek. Biztos meghatározásához a fejtoron levő jegyek ismerete is szükséges lehet. Kövi rák fotó: Tóth Balázs Idegenhonos rákfajok Cifra rák Orconectes limosus talán az egyik leginkább elterjedt invazív rákfaj hazánkban.
Ami invazív rák élőhelye Észak Amerika, ahol szintén gyakori. Megtalálható nagy folyóinkban, a Dunában és a Tiszában is, de az utóbbi időben előkerült a Balatonból is. Testmérete kisebb, mint a folyami ráké. Talán két szembetűnő jellegzetessége van, amiről fel lehet ismerni.
A potroh hátlemezein látható gesztenyebarna foltok, valamint az első pár lábon az olló lábhoz parazitát olvasni belső ami invazív rák található jól látható tüskék. Szemrevételezésnél több határozó bélyeget is figyelembe kell venni, mert az állat színére hatással van az élőhely, az állat kora vagy éppen a vedlési állapota. Cifrarákok fotó: Tóth Balázs Amerikai jelzőrák Pacifastacus leniusculus másik neve: amerikai folyami rák.
Folyókban, ami invazív rák él növényekkel benőtt iszapos öblöket szeret, szennyezett vizeket is jól tűri, ezeken kívül kisebb vízfolyásokban is előfordul. Formája, alkata hasonló a folyami rákéhoz, de a hímek ollója aránytalanul nagy testükhöz képest. Testszínük sötét barna.
Hírlevél feliratkozás
Jellegzetes megkülönböztető jegyük a mozgó ollószár ízesülésének világos fehéres, kékes színe. Szintén a fajra jellemző az olló alakja, aminek külső oldala csak domború lehet és az ollók belső oldalának csak a töve közelében találhatók fogak.
Amerikai jelzőrák fotó: Illés Péter Balázs Kínai gyapjasollós rák Eriocheir sinensis alakjával nagyban eltér a korábban leírt fajoktól mivel testhossza és szélessége nagyon hasonló. Mérete emberi tenyér nagyságú lehet, ami azt jelenti, hogy a fejtor átmérője cm.
Európába a múlt század elején kerül, feltehetően hajók ballaszvízében utazó lárvái révén. Ennek a fajnak szaporodása kötődik a tengerhez, de a kifejlett állatok felvándorolnak a folyókon, sőt időnként eltávolodnak a vízi környezettől is.
Nyolc invazív tízlábú rákfaj él Magyarországon
Magyarországon a Duna mohácsi szakaszán került elő több példánya. Még néhány, a folyami rákokhoz hasonló, rákfajt kell megemlítenünk, melyek egyedeit az utóbbi időben hazánkban megtalálták. Ezek a vörös mocsárrák Procambarus clarkiia márványrák Procambarus fallaxaz ausztrál vörösollós rák Cherax quadricarinatus valamint a mexikói törpe folyami rák.
- Szemölcs vírus időtartama
- Turista Magazin - Nyolc invazív tízlábú rákfaj él Magyarországon
- Máj és vastagbél méregtelenítése
Ezek bekerülése hazánkba nagy valószínűséggel akvaristák és díszállat kereskedések révén történt. Előkerülésük kezdetben melegebb, termálvizekből fordult elő.
"Helyre lehet állítani, ami elromlott"
A vörös mocsárrák a Városligeti tóból, a márványrák pedig a Hévízi tó kifolyó vizéből a Hévíz-Páhoki csatornából került elő. Ausztrál vörösollós rák fotó: Weiperth András Ami invazív rák törpe folyami rák fotó: Weiperth András A vörös mocsárrák testhossza cm-t ér el. Nagyon jellegzetesek az ollójukon látható vörös színű szemölcsök. Ennek a fajnak emberi táplálékként is van jelentősége különösen az Egyesült Államok déli államaiban, de mára már máshol, például Kínában is farmokon tenyésztik és évente több ezer tonnát értékesítenek belőle.
Vörös mocsárrák fotó: Weiperth András A márványrák nem rég került ismét a hírekbe, mivel ez a faj visszavezethető egy Németországi kisállat kereskedés egy példányára, amely szűznemzéssel szaporodott. Ez azt jelenti, hogy ennek a fajnak csak nőstény egyedei ismeretesek.
Maga az állat kisebb méretű és a nevéből ismert márványos színezet a jellemzője, mely az egész testfelületére kiterjed. Márványrák fotó: Weiperth András Ezekből a leírásokból kiderül, hogy hazánkban már most több idegenhonos tízlábú rákfaj található, mint őshonos. Mivel a jövevény fajok veszélyeztetik az őshonos állományokat, szükség lehet vizeink természeti állapotának fenntartása érdekében ezeknek a fajoknak a gyérítésére. Ezt a feladatot elsősorban szelektíven fogó rákcsapdák rendszeres alkalmazásával lehetne megoldani, amit csak tapasztalt, fajismerettel rendelkező szakemberek tudnának megbízhatóan végrehajtani.
Mit jelent, hogy beszűrődő vagy invazív?
Azonban az elmúlt évek vizsgálatai kimutatták, hogy ezek a fajok alkalmazkodtak az itteni körülményekhez. Kutatók idén január február során a Duna budapesti szakaszán is számos helyen megtalálták a márványrák, az ausztrál vörösollós rák és a mexikói törpe folyami rák egyedeit. A márványrák a Duna egyes szakaszain gyakori fajnak számít.
A vörös mocsárrákról leírták, hogy Svédországban is előfordul és képes áttelelni Weiperth András, személyes közlés. Ezek szerint éghajlatunk elterjedésüket nem akadályozza. Friss hírek Az e célra szolgáló hatósági bizonyítvány a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól Nébih igényelhető. A termelők a kitöltött kérelmet postai úton vagy személyesen nyújthatják be a hivatalhoz, utóbbi esetben akár az ügyfélfogadási időn kívül is.
A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amit a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek. A program indulása óta ugyanis hazánkban egyharmadára csökkent az erdőtüzek száma.
