Papillomavírus a szemben
Online program daganatos betegeknek A daganatos betegekben és a hozzátartozókban a diagnózis után, a kezelések alatt rengeteg kérdés merül fel, amik megválaszolására sokszor nincs idő.
Napjainkban egyre több rosszindulatú daganatról derül ki, hogy kialakulásának hátterében valamilyen vírus is áll. Elsősorban három vírus tehető ezért felelőssé: a hepatitis B-vírus májrákot, az Ebstein-Barr-vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet-eredetű rosszindulatú daganatokat, a humán papillomavírus, a HPV pedig bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okozhat.
Az említett vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években kezdték a szakemberek megérteni, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot, és jöttek rá, hogy milyen módon védekezhetünk ellenük. Átkódolja a géneket A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS-vírusok sem képesek önmagukban szaporodni, ehhez mindig magasabb rendű élő sejt közreműködése szükséges.
A vírusok a szervezetbe bejutva beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját, elöregedett sejtjeinek pótlása.
A HPV-fertőzés előfordulása
Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítőanyagának DNS-ének épségéért felelősek. Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további, DNS-t károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át.
A méhnyakrák egyik fő kiváltója a HPV A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese.
Magyarországon évente több mint ben új beteget fedeznek fel és kezelnek. A HPV az egész világon megtalálható, viszont a különféle genitális HPV-törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, míg mások főleg Afrikában találhatók.
Néhány, a világon szétszórtan előforduló, ritka HPV-variáns jelenlétét kimutatták a legalább 12 éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is.
HPV vírus, HPV terjedése
Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelőtt megjelent, mielőtt az emberi faj kialakult és az egyes etnikai csoportok szétváltak. A HPV-típusok rizikócsoportjai A humán papillomavírusnak több mint különböző típusát azonosították. Egyesek szemölcsöt, mások szubakut lefolyású fertőzést okoznak, mely daganatot megelőző állapotot is jelenthet.
A vírus bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot papillomavírus a szemben egyéb genitális rákot okoz. Magas rizikójú: 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 52, 53, 56, 58, 59, 66, 67, 68, 70 Átmeneti rizikójú: 40, 42, 43, 51, 54, 61, 62, 69, 71, 72, 73, 77, 82, 83, 84, 86, 87 Alacsony rizikójú: 6, 11, 44, 55, 74 Nem mindegy milyen típusú HPV-fertőzése van!
Az európai és így a magyar lakosság genitális HPV-fertőzöttségéről nincsenek pontos adatok.
Mi a HPV-fertőzés?
Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya százalék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindannyian rákra hajlamosak, hiszen csak a százalékukban mutatható ki rákmegelőző állapot vagy már kifejlődött rák.
Mintegy száz papillomavírust ismerünk kilencven esetében a DNS-ük bázissorrendjét is meghatározták, s ennek alapján e vírusok könnyen azonosíthatókamelyek közül negyvenhat betegíti meg az embert. Ezek a vírusok nem egyforma kockázatú bajt okoznak: vannak, amelyek nem idéznek elő rosszindulatú daganatot, mások képesek erre, de ritkán, megint mások viszont gyakran rákot keltenek.
- Szanyi Andrea, háziorvos, Lektorálta: Dr.
- Burgonya szemölcs kezelés
- Milyen férgek tudhatnak meg
- Papilloma elektrokoaguláció után
- Helmint kezelés összefoglalása
- HPV elleni védőoltással a condyloma ellen
Nagyon fontos tehát, hogy tudjuk s ezt a vírus DNS-vizsgálata lehetővé teszimilyen HPV-vel van dolgunk, ez ugyanis meghatározza a további teendőket. Jó tanácsok Ha a rákkeletkezés szempontjából kis kockázatú vírusfertőzésről van szó, és nincs látható nyálkahártya-elváltozás, megelégedhetünk a rendszeres citológiai kontrollal.
Ha a nőgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel, és különösen, ha a nagy kockázatú HPV 16 papillomavírus a szemben is fennáll, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egyszerű műtéttel konizáció el lehet távolítani.
A műtét akkor is elvégezhető, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet. Műtét után sokszor már nem lehet kimutatni HPV-fertőzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok.
Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni. Jó tudni, hogy újabban egy ígéretes, HPV-ellenes gyógyszer klinikai bevezetésének előkészítése folyik, ami esetleg feleslegessé teszi majd ezt az egyébként egyszerű műtétet, vagy a megelőzésben is segíthet.
Mit lehet tenni, ha HPV-fertőzött?
Egyéb rizikótényezők is szükségesek lehetnek a méhnyakrák kialakulásához, például: - Egyéb, szexuális úton terjedő betegség megléte például Chlamydia, herpesz - Magasabb életkor - Dohányzás - Tartósan legyengült immunrendszer — mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel A lappangási időszakban a vírus elrejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben, és így mód van a HPV-fertőzés időben történő felderítésére és a védekezésre.
A vírus többféleképpen is kimutatható.
A condyloma tünetei
Sokszor — de sajnos nem minden esetben — a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése alkalmával a vizsgálatot végző citológus felismer, és a leleten jelzi a HPV valószínségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak.
A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az papillomavírus a szemben nem lehet meghatározni, hogy csekély, átmeneti, vagy nagy rizikójú fertőzésről van-e szó. Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV kimutatása és a típusmeghatározás is elvégezhető.
