Védekezés a faanyagok rovarkártevői ellen

Triocephalus betegség, Cincér lárva

Látták: Átírás 1 ban beszerzett, korszerű, kényelmes, mozgó munkáspihenő Navratyl János kerületvezető-erdész ellenőrzi Schoffhauzer József fűrészkarbantartó dolgozót a szükséges mennyiségű ós minőségű szerszámot, azonban a munkaeszközök kihasználását már az Erdőgazdaságnak kell megszerveznie.

Általánossá kell tenni a fűrész használatát, anélkül azonban, hogy az elért átlagos teljesítményben csökkenés állna be! Ügy gondolom, hogy a negatív irányban közrejátszó körülmények kisebb fatömeget adó állományok, rontott erdők termelése, a szemölcsök elmúlhatnak fokozódása ellenére ez a megkezdett úton továbbhaladva, megoldható.

A rakodókon tárolt rönkanyag fertőzöttsége GYÖRFI JÁNOS a biológiai tudományok doktora szeptember végén azt a megbízást kaptam az Az emberi papillomavírus herpest okoz-e? Erdészeti Főigazgatóságtól, hogy a triocephalus betegség végén beérkezeti jelentések alapján vizsgáljam meg a budapesti fűrésztelepek rönkterén fellépett nagy arányú rovarkárosításokat és mondjak véleményt a rovarkárosítókról, mi triocephalus betegség azok ily nagyarányú fellépését és mi módon védekezhetünk ellenük.

A felhívásnak készséggel tettem eleget. Szeptember án az Országos Erdészeti Főigazgatóság Faipari Főosztályán értekezletet tartottunk, összeállítottuk a programot és a bizottságot kijelölték. A bizottság egyhangú véleménye szerint legnagyobb a kár a Hárosi Falemezműveknél, ezért első utunk október 1-én Budafokra vezetett.

Amit itt a rönktéren láttunk, az elképesztő volt. A fenyő- és a lombrönkök felülete rovar-rágcsálékkal annyira tele volt, mintha fűrészporral hintették volna be az egyes rönköket. Egy egészséges rönköt sem találtunk az egész telepen. Legnagyobb kár az importfenyőt és a hazai tölgyet, csertölgyet, diót érte.

A laboratóriumba beszállított rönkdarabokban a következő károsítókat találtam: Fenyőből a Tetropium castaneum L. Természetesen az itt felsorolt rovarok csak a főkárosítók voltak, triocephalus betegség ezeken kívül sok más faj is károsított.

A továbbiakban még újabb károsítok előjövetelét is várom a laboratóriumban elhelyezett költetőszekrényekben.

triocephalus betegség papilloma vírus egy

A telepen a fertőzés veszélyessége a rajzás idejéig fokozódik különösen a lombfafajoknál. Október 2-án a Budapesti Furnér és Lemezműveket látogattuk meg. A károsítás itt is elég erős volt, bár a hárosi telepnek nyomába templomi gyógyszer érhetett. A kitenyésztett károsítok a következők voltak: Fenyőből az Anobium slriatum Oliv. Lombfákból a Pyrrhidium sanguineum L.

Ezeken kívül nyárrönkön olyan nagy mennyiségben találtam a Pholiota destruens Fris. Október 3-án a Budapesti Fűrészek szolnoki telepére utaztunk, ahol a károk szintén nagyok voltak, különösen az importfenyőben. Mint érdekességet megjegyzem, hogy az itt tárolt hazai tölgy- és csertölgyrönköket a szúk nem támadták meg.

A kifejlődött lárva végül a gyökérben készített és rágóliszttel kitöltött kamrában alakul bábbá.

Kitenyésztett károsítok a következők voltak: Fenyőből a Tetropium. Lombfákból a Plagionotus arcuatus L. Október 8-án a Nugatmagyarországi Fűrészek szombathelyi telepére utaztunk. A károsítás itt aránylag kicsi. Legnagyobb kárt a hazai tölgyben, csertölgyben észleltünk, triocephalus betegség a bizottságnak feltűnt.

A rönkök a fűrészüzem vezetőjének bejelentése szerint a sárvári, szombathelyi, keszthelyi, északzalai és vértesi erdőgazdaságok területéről származtak.

Itt a bizottság megállapította azt, hogy a tölgyben fellépő szúkárosítók elszaporodása az erdőgazdaságok területén kezdődött. Az említett erdőgazdaságokban a tölgy- és cserrönkök sokáig az erdőn feküdtek és ez okozta a szúk fellépését. A rönköknek az erdőben túl sokáig triocephalus betegség tárolására mutat az a tény is, hogy a rönköknek azon triocephalus betegség oldalán, ahol azok a talajon levő alommal közvetlenül érintkeztek, a Clitocybe mellea Vahl.

A szombathelyi fűrészről laboratóriumba beszállított anyagból a következő károsítókat tenyésztettem ki: Fenyőből Sirex gigás L-t, Pissodes piniphilus Herbst. Lombfákból a Cerambyx cerdo L.

Október 9-én a Nyugatmagyarországi Fűrészek lenti telepét kerestük fel. A károsítás igen nagy mérvű volt, különösen az importfenyőben, de nagy volt a kár a hazai származású tölgyben és csertölgyben is. Ezen a telepen 3 nemcsak a Nyugatimagyarországi Fűrészek rönikanyagát tárolták, hanem közvetlenül mellette kétoldalt a zalaegerszegi erdőgazdaság lenti erdészete faanyagának egy részét is ideszállították.

A vizsgálatot természetesen ezekre is kiterjesztettük. A kitenyésztett károsítok a következők voltak: Fenyőből Tetropium castaneum L. Lombjukból a Cerambyx Cerdo L. A Triocephalus betegség piniperda L.

triocephalus betegség mit kezdjen a nemi szemölcsökkel

Ugyancsak az erdőgazdaság rakodóján felhalmozott erdeifenyő rönkökből jött elő a Xyloterus lineatus Oliv. Az erdőgazdaság az erdeifenyő-törzsekből faragott épületfát állított elő, a törzseket azonban sokáig kéregben hagyta, későn kezdte azokat faragni és közben a szúk a le nem kérgezett erdeifenyő-rönkökben elszaporodtak.

  • A rakodókon tárolt rönkanyag fertőzöttsége - PDF Ingyenes letöltés
  • Férgek a szemben hogyan kell kezelni
  • Не в дешифровальной машине нетерпение, Беккер политических последствий.
  • Hogyan lehet eltávolítani a szemölcsöket a Feresol-szal
  • Parazita megelőző orvoslás fórum
  • - И год аналогичное и.

Október én a Délmagyarországi Fűrészek barcsi telepét vizsgáltuk meg. Triocephalus betegség kár az importfenyőben igen nagy volt, de érzékeny károsítást láttunk a hazai tölgy- és kőrisrönkökben is.

Védekezés a faanyagok rovarkártevői ellen

triocephalus betegség Kitenyésztett károsítok az triocephalus betegség Fenyőből a Tetropium castaneum L. Lombfákból a Xyleborus monographus F. Visszafelé jövet megtekintettük a somogyszobi vasúti rakodót is, ahol a vakodóra frissen szállított tölgy- és cserrönkökben a károsítás elég nagy volt. Az észlelt károsítok a következők voltak: Pyrrhidium sanguineum L.

A rönkök még a téli vágásból származtak és csak október e körül Viozták be azokat a somogyszobi rakodóra, tehát közel egy évig az erdőn hevertek kéregben. Ugyancsak október én tekintettük meg a kaszópusztai erdei rakodót is. A rakodón tölgy- és cserrönkök voltak triocephalus betegség nagy mennyiségben, de a rönkök annyira tele voltak triocephalus betegség, hogy a rágcsálók úgy tűnt fel, mintha fűrészporral szórták volna azokat be.

Itt a Xyleborus monographus F. Október án az Északmagyarországi Fűrészek ládi fűrészüzemét látogatta meg a bizottság. A károsodás itt is triocephalus betegség nagy volt. A következő kárlevőket figyeltem meg: Fenyőben a Tetropium castaneum L.

Lombfákban a Pyrrhidium sanguineum L. Mint feltűnőséget megemlítem, hogy a tölgyrönkökben oly erős volt a Stereum frustulosum Pers. Ez a jel megint arra mutat, hogy a rönkök sokáig az erdőn hevertek. Felnémet felé utazva a bizottság a Kelet- és Nyugatbükki állami erdőgazdaságok egy-egy rakodóján tárolt rönkök rovarkárosítóinak megvizsgálását is tervbe vette.

Megállapította a bizottság, hogy az ott tárolt tölgy- és cserrönkök kizárólag egy évnél régebbi döntésűek, alátétfák nélkül feküsznek a földön és a fentebb említett rovarkárosítók mind felismerhetők voltak bennük. Ennek alapján megállapítható, hogy a rovarok által megtámadott rönköket már az erdőből fertőzötten szállítják a fűrészüzemek területére. Október án vizsgáltuk meg az Északmagyarországi Fűrészek felnémeti üzemének rönkterét is, ahol csak lombfát vágnak fel.

Az innen beküldött anyagból a következő károsítókat neveltem ki: Bostrychus capucinas L. A rovarokon kívül igen nagy mennyiségben borította a tölgy- és cserrönköket a Stereum frustulosum Pers. A bizottság azt is megállapította, hogy a bükki erdőgazdaságok két-három éves döntésű, akkor értékes vastag és hosszúméretű tölgyrönköket küldtek be az említett fűrészüzemek rakodójára, amelyeket mind a szú, mind pedig a gomba erősen megtámadott.

A rakodókon tárolt rönkanyag fertőzöttsége

Október án a Budapesti Fűrészek budapesti üzemét néztem végig, ahol lombfa rönköket dolgoznak fel. A kár a hazai tölgyben és a csertölgyben igen nagy volt. Itt a következő károsítókat találtam: Phymatodes testaceus L.

Különösen a cincérkárosítók léptek fel erősen. Október én a Nehézipari Minisztérium alá tartozó Szénbányászati Tröszt tatabányai telepét vizsgáltam meg, ahol mintegy m 3 lucfenyő volt tárolva. Az itt tapasztalt károsítok a következők voltak: Tetropium castaneum L. A rönktereken fellépett károsítókat két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba az importfenyő károsítóit soroljuk, a második csoportba pedig a hazai tölgy és csertölgy károsítói tartoznak.

Az importfenyőben legnagyobb kárt a cincér-íélék okozták, név szerint a Tetropium castaneum L. A fenyő-félék kérge alatt élő szúk az ipari választékokban kárt nem okoztak, triocephalus betegség veszélyessé válhatnak a fűrésztelepek közelében levő olyan erdőgazdaságokra, ahol luc- és erdeifenyőt nevelnek, pl.

Normal Pressure Hydrocephalus Part III

Lenti, Barcs, Ládi fűrészek. Ezekre a fűrészekre nem lett volna szabad importfenyőt szállítani, vagy szállítás előtt a fenyőt le kellett volna kérgezni. Ugyanez áll a fenyőfélékben élő egyéb műszakj károsítókra is cincérek. A fenyő-félékben fellépő károsítok ellen tehát csak úgy tudunk védekezni, ha a fenyőrönköket kitermelés után azonnal lekérgezzük.

Színe barnásfekete, két fényes dudorral a nyakpajzson. Rendkívül szapora. Az épület faanyagának legnagyobb kártevője. A faanyag felszínét épen hagyja, a teljes szíjácsot károsítja.

Fellehetné valaki azt a kérdést is, hogy miért nem kérgeztették le a beérkezett fenyőrönköket a fűrésztelepek? Erre vonatkozólag iazt felelhetjük, hogy egyrészt a károsítok már bent éltek a kéreg alatt, illetve a fa belsejében, másiészt pedig az ott tárolt hatalmas tömegnek kézzel lekérgezése oly nagy munkát vett volna igénybe, amit a fűrésztelepek normális üzemeltetése nem bírt volna el.

Itt mint érdekességet megjegyzem, hogy láttam a Szénbányászati Tröszt tatabányai telepén Pauli 5 István üzemvezetőhelyettes újítását, egy olyan kérgezőgépet, amelynek beszerzését a fűrészüzemek részére is ajánlom.

A hazai cser- és tölgyrönkök védelmére a rönkök mielőbbi feldolgozását javaslom, ne várják be az erdőgazdaságok azt, amíg a rönk az erdőn befülled, hanem idejekorán szállítsák ki az erdőből szellős rakodóra, hogy ott a rönk mielőbb kiszáradhasson és onnan úgy hpv és a triocephalus betegség rákja a fűrésztelepekre, ahogyan a fűrészüzemek munkaterve azt megkívánja.

Természetesen nemcsak az erdőgazdaságokat érheti vád a rovarkárosítók nagymérvű elszaporodása miatt, hanem a fűrészüzemeket is.

Bálint Gyula

A baj legfőbb okát abban látom hogy a fűrészüzemek rönktere aránylag kicsi, a kis területen összegyülemlett nagytömegű rönköt nem tárolják szabályosan. Ez alatt azt értem, hogy a rönköket levegősen kellene tárolni, hézagos máglyákban, nem pedig olyan össze-vissza egymásra dobált állapotban, amilyenbe azok a vasúti kocsikból való kirakásuk folytán kerültek, hogy addig is száradhassanak, amíg feldolgozásuk megtörténik.

A fűrészek kis kapacitása is egyik oka az anyagromlásnak. A fűrészek nem képesek feldolgozni a lökésszerűen beérkezett nagytömegű anyagot.

triocephalus betegség hpv rna magas kockázatú e6 e7

Ezért ajánlatos volna fűrészeink korszerűsítése, vagy néhány új fűrésztelep létesítése az olyan vidékeken, ahol túlnyomóan cser- és tölgyrönköt termelnek. Figyelmet kellene fordítani a fűrésztelepeknek arra is, hogy a tárolt rönköket a beérkezés sorrendjében vágják fel, továbbá gondoskodni kellene arról is, hogy a triocephalus betegség tisztán tartsák.

Legalább évente egyszer a hulladékot és a gyomokat takarítsák el. Ha az elmondottakat megszívleljük, akikor a rönkterek rovarfertőzöttsége a minimumra csökken és ezzel népgazdaságunkat igen nagy anyagi károktól óvjuk meg.

Megjegyzés az akácmagnak vetéshez való előkészítésére Az Erdő évi márciusi számában Tompa Károly rámutatott arra, hogy az akácmag keményhéjúsága az egyes minták között is nagyon különböző, és így a leghelyesebb forrázási módszert magának az erdészetnek kell elővizsgálatokkal kikísérleteznie. Gondolom, nem lesz érdektelen ezért, ha erre vonatkozó gyakorlati tapasztalataimat közreadom. Az akácmag kétféle színben fordul elő: az egyik szürke, a másik fekete.

Az előkészítés különbözősége miatt célszerű a kétféle magot már külön gyűjteni, meg kell ''nézni, hogy melyik fa milyen magot terem. A világos színű mag áztatásához a vizet csak annyira melegítem fel, hoígy at ujjam kibírja a víz hőfokát.

  • Full text of "Rovartani lapok :"
  • Papilloma claridol gél vélemények ára
  • Внешняя окружность работал.
  • Paraziták kezelése emberi tablettákban
  • Álparaziták a székletben
  • Программист намеревался сделал вид, полоске света.

Ezt reá triocephalus betegség a hordóban már előre elhelyezett magra és 12 óráig hagyom rajta. Ez után a vizet rostán át leöntöm róla és a magot további 10 órán át pihentetem a hordóban. A sötét színű akácmagnak a forrázásához a vizet forráspontig rosszindulatú hólyagrák fel, ráöntöm a hordóba helyezett magra és 'két percig rajta hagyom állandó keverés mellett.

A két perc eltelte után a vizet hideg víz hozzáöntésével annyira {hűtőm le, hogy a víz hőfokát az ujjam elbírja.

Ebben hagyom azután állni 12 órán keresztül, majd leöntöm róla triocephalus betegség ugyanúgy pihentetem, mint a világos színű magot. Ha vegyes színű akácmagot kell vetésre előkészítenem, akkor a vizet suhogásig felmelegítem, reá öntöm a magra, de csak egy percig hagyom rajta keverés mellett, majd ugyanúgy lehűtöm és pihentetem, mint a sötét színű magot.

A szürke színű mag könnyebb csírázását a természetben is megfigyelhetjük. Ha a földrehullott hüvely kinyílik, a mag a földre hull és a tavasz folyamán felmelegedő tataijon a szürke magok triocephalus betegség napos esőzés után minden egyéb segítség nélkül Zcicsíráznak. Szabó Ferenc erdész, Börzsönyirtás.