Rosszindulatú hólyagrák. Húgyhólyagrák | maniactattoo.hu

Tünettanában nincs különbség a vese egyéb rossz- és jóindulatú daganatai között. Az érintett oldalon hasi, deréktáji panaszokat okozhatnak, de gyakran nagyméretű, cm átlagos átmérőt meghaladó vesedaganatok is tünetmentesek maradhatnak. Mikroszkóppal látható vérvizelés, vagy amennyiben a vese üregrendszerébe tör a tumor, szemmel látható vérvizelés lehet az első jel. A vesevezetéket elzáró véralvadék vesegörcsöt okozhat.

Baki Márta, onkológus A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

A húgyhólyagdaganatot a fejlett országok előfordulási statisztikáiban a negyedik vagy ötödik helyre sorolják.

Ritkábban a hólyagfal izomrétege is érintett; ilyen esetekben gyógyító célzatú kezelésre kevesebb lehetőség nyílik, a betegség előrehaladása azonban lassítható. A vizeletben rosszindulatú hólyagrák vér már nagyon korán — az egyéb tünetek elsősorban a fájdalom je­lentkezése előtt — figyelmeztető jel lehet De mi is az a húgyhólyag? A vizeletelválasztó rendszer részét ké­pező húgyhólyag az alhas középvo­nalában elhelyezkedő üreges szerv, mely a vizeletet gyűjti és tárolja ad­dig, míg azt a vizelés során a húgycsö­vön keresztül akaratlagosan kiürítjük. A húgyhólyag belső felszínét az úgyne­vezett urotélium alkotja, mely megaka­dályozza, hogy a húgyhólyagban gyűlő vizelet a falon keresztül visszaszívódjon szervezetbe. Az urotélium sejtjeit átme­neti sejteknek vagy uroteliális sejteknek nevezzük.

Sok tanulmány látott már napvilágot rosszindulatú hólyagrák témában, amelyekben hangsúlyozzák a dohányzás oki szerepét, s azt, hogy míg a legtöbb rosszindulatú daganatnál a halálozási statisztikák sokat javultak, addig a húgyhólyagrák 5 éves túlélési esélyei lényegében változatlanok. Melyek a húgyhólyag danagat kialakulására hajlamosító tényezők? A megbetegedéssel összefüggésben álló leggyakoribb okok a dohányzás és a rosszindulatú hólyagrák ipari karcinogének.

Fokozott a hólyagrák esélye azoknál az embereknél is, akik rendszeresen többgyűrűs aromás vegyületekkel érintkeznek például vegyi- festék- gumi- és fémiparban dolgozók. A húgyhólyag tumorokra nem jellemző a családi halmozódás.

Urothelsejtek fedik a vizelet elvezető rendszer további szerveinek vesemedence, húgyvezeték, húgycső belső falát, s ezekdaganatiai is legtöbbször urothelialis rákok. A diagnózishoz képalkotó eljárás szükséges, amely lehet ultrahangos vizsgálat, CT és MR.

A beavatkozás során lehetőség van a transurethralis rezekcióra TUR. A transurethralis rezekció során a húgycsövön keresztül vezetik fel az endoszkópot a húgyhólyagba, és 2D-s kamera képen keresztül navigálva kimetszik az elváltozást, vagy csak szövettani mintát vesznek belőle.

Az eltávolított anyagot továbbküldik a patológiára, szövettani diagnózist kérve.

A következő ábra az eljárást sematikusan igyekszik bemutatni: A húgyhólyagdaganatok szövettani típusai A patológiai, szövettani besorolás megkülönböztet nem-invazív és invazív húgyhólyagdaganatokat. Az invazív urothelsejtes carcinomának két különböző elváltozása ismert: gyakoribb a nem-invazív papillaris tumor, a másik az in situ, amely csak a húgyhólyag belső urothel rétegének nyugtalanságát jelenti. Legtöbbször ez több gócú elváltozás.

Vizeléskor fájdalmas, csípő-égő érzés léphet fel, ez a tünet gyakran hiányozhat. Kezdeti stádiumban sokszor tünetmentesen zajlik.

Nem-invazív urothelsejtes tumorok osztályozása A nem-invazív urothelsejtes tumorok, melyek az alábbi táblázatban láthatóak különféle viselkedést és kimenetelt hordoznak magukban.